Dr. Deák Máté adjunkus (PTE BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék) Hogyan tovább? A XXI. század globális kihívásai címmel tart előadást 2025. szeptember 24-én, szerdán 18 órakor, az Abaligeti Faluházban.

Milyen konkrét hatásai lehetnek a globális klímaváltozásnak és ökológiai válságnak Abaliget és környéke természetére, gazdaságára, mezőgazdaságára és mindennapi életére?

Milyen példák vagy modellek léteznek arra, hogy kisfalvak sikeresen alkalmazkodtak a környezeti változásokhoz vagy a természeti erőforrások szűkösségéhez?

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket érintő előadás után lehetőség nyílik további kérdések feltételére, valamint kötetlen beszélgetésre az előadóval. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az eseményen fotó- és videofelvételek készülhetnek.

Kapcsolódó témák

Új kétharmad: tavasz és nyár

Mindenki, aki valaha járt iskolába, megtanulta, hogy a "meteorológiai ősz" idehaza szeptember 1-jén kezdődik és november 30-án ér véget. Ezek az évszakhatárok ugyanakkor pusztán megállapodások, emberi konstrukciók. Nem a valós időjárási viszonyokat tükrözik, hanem statisztikai és adminisztratív célokat szolgálnak.

"A valóságban az évszakok kezdete évről évre változik, így egy fix dátum nem feltétlenül jó mutatója annak, hogy mikor kezdődik az adott évszak" – magyarázza a Válasz Online-nak Szabó Péter. Az ELTE éghajlatkutató meteorológusa a kollégáival, Kis Annával és Pongrácz Ritával közösen készített elemzést az évszakok változásáról. Megállapításuk szerint

jelenleg az ősz átlagosan szeptember 17-én kezdődik, és egészen december 18-ig tart Magyarországon.

"Ez azt mutatja, hogy a nyár jelentősen kitolódott a 45 évvel ezelőtti klímaátlaghoz képest, amikor a négy évszak még szinte azonos hosszúságú volt, és így az ősz valóban elkezdődhetett szeptember 1-én" – fejti ki Szabó Péter.

Forrás: Válasz Online

A nyári hőhullámok legalább 16.500 fővel növelték idén a halálozást Európa városaiban 

Egy friss tanulmány (Grantham Institute – Climate Change and the Environment) szerint az idén a nyári hőhullámok legalább 16.500 fővel növelték a halálozást Európa városaiban. Ez szerencsésebb országoknak a covid-adatával összehasonlítható méretű szám, a gond az, hogy a hőhullámban elhunytak nem egy egységes társadalmi csoport, így a sajtó is nehezen foglalkozik ezzel a jelenséggel. A szám ugyanakkor magáért beszél: a klímaváltozás itt van, ilyen formában is szedi áldozatait.

Európa gyorsabban melegszik, mint a világ legtöbb része – az 1990-es évek közepe óta évtizedenként 0,53°C-kal emelkedett az átlaghőmérséklet, ami több mint kétszerese a globális szárazföldi átlagnak. (Portfolio)

Forrás: Grantham Institute – Climate Change and the Environment; Qubit; Portfolio

.... a jövő a kisközösségeké 

Hogyan lehet boldogabb az ember: ha elvonul a 21. század kihívásai elől egy kis zárt közösségbe, egy nyugodt életbe vidéken, vagy ha egy zajos városban próbál meg megteremteni valamiféle belső csendet?

Abban hiszek, hogy a jövő a kisközösségeké. És lehet kisközösséget létrehozni és éltetni a nagyvároson belül is – ez nem feltétlenül a helyhez kötött. Ugyanakkor szerintem a városi lét egyre nehezebbé fog válni a klímaváltozás és a globális polikrízisek miatt.

Úgy érzem, hogy valamivel nagyobb az esélye egy természetközeli helyen megtalálni a harmóniát és egyensúlyt. Itt van az emberben egy tudatos önkorlátozás. Lemondok egy csomó mindenről, ami a városban lehetőség – ezzel viszont a rám áradó hatások mértékét is csökkenteni tudom. Így nagyobb a mozgásterem, a játékterem arra, hogy én legyek az, aki meghatározom, hogyan akarok élni. Mindig az identitáshoz érünk vissza: hogy ki is vagyok én. Mi az, amit engedek, hogy meghatározzon engem. Hogy ne sodródjak.

Forrás: kultura.hu