Miért is olyan fontos az iskola nekem és a falunak?


Köztudott, hogy a falu iskolája fenntartóváltás előtt áll. A jelenlegi fenntartó már szenátusi döntést hozott, hogy jövőre nem kívánja az abaligeti iskolát működtetni, és a pécsi tankerületnek adja át a jogot. Sok érvet hallottunk az érintett felektől, én most azt próbálom meg körbejárni, hogy mit is jelent a falunak egy nyolcosztályos iskola.

Abaliget  a Petőfi utca felől | Fotó: Kalmár Lajos
Abaliget a Petőfi utca felől | Fotó: Kalmár Lajos

Egyetértünk abban, hogy egy hétszáz lelkes falunknak nagy érték az iskola. Abaliget közösségének erejét és egységét mutatja az a tény is, hogy a fenntartónak benyújtott petíció aláírásával a megkérdezettek 99%-a az egyetértését fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az iskola a jelenlegi formájában (nyolc osztállyal), szellemiségével és lelkületével működjön tovább. Sajnos manapság már nem természetes, hogy egy kis létszámú településen nyolcosztályos iskola működjön, 2005-ben le is csökkentették volna az osztályok számát. Miért alakulna ez most másként a tankerület fenntartásában. A 14 fős osztálylétszám a minimum, ez 110 fő fölötti tanulólétszámot jelentene. Az egyházi fenntartás számomra, mint nem templomba járó számára, nem lenne a legfontosabb szempont, de az elmúlt 15 év is bizonyította, hogy a gyerekekre ehhez a közösséghez tartozás, pozitívan hat. A szülők és a gyerekek nagy többsége igényli és ragaszkodik értékeihez. És nem utolsósorban a megemelt normatívával (mivel egyházi) gazdaságosan tud működni egy kisebb létszámú iskola is.

Az elmúlt években sok fiatal, kisgyermekes család költözött a falunkba. Az óvoda maximálisan létszámmal működik, igény lenne bölcsődére is. Az ingatlanárak megemelkedtek, Hetvehelyhez vagy Bükkösdhöz viszonyítva nagyon magasak. Több idősebb lakó is eladta a házát, és az árából vehetett például egy garzont, ahol komfortosabban élhet, nyugdíjas éveire pedig marad tartaléka. Ha nem lesz nyolcosztályos iskolánk, akkor ez a folyamat, hogy a falu lakossága növekszik, és átlagban fiatalodik, valószínűleg megáll. Településünkön 2011-ben 598-an laktak, ma 706-an, és folyamatos az érdeklődés az ideköltözni vágyó családoktól. A napokban is két családdal kerültem kapcsolatba (4 felnőtt, 7 gyerek), akik szeretnének Abaligetre költözni. Az egyik első kérdésük az volt, hogy mi lesz az iskolával!

22 tanár és 7 fő technikai személyzet dolgozik az iskolában, ezzel magasan a legnagyobb munkáltató a községünkben. Sokan közülük a faluban is élnek, többen az iskolán keresztül ismerték meg Abaligetet, majd ideköltöztek. Az Önkormányzatnak adóbevétele van e munkavállalók után, gépjármű-adót, illetékeket fizetnek, helyi szolgáltatásokat (bolt, posta, orvos) vesznek igénybe. Ha az iskola kevesebb osztállyal működik, akkor kevesebb munkaerőre lesz szükség, ami elvándorlást eredményezhet, ezáltal az Önkormányzati bevételek is csökkennek, ami kevesebb és rosszabb szolgáltatást eredményez.

Tankovics Csongor | Fotó: Varró Borbála
Tankovics Csongor | Fotó: Varró Borbála

Az elmúlt évtizedet külföldön töltöttem. Sokat utaztunk Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, ahol az ekkora településeken nincs iskola, bolt, orvos, védőnő, posta, stb. Ez a folyamat sajnos most nálunk is elkezdődhet. Sok helyen csak az idősek maradtak, vagy már ők sem. Gyalogoltam Spanyolországban 1100 km-t, utam során közel 50 kihalt településen mentem át. Némelyik jóval nagyobb volt, mint Abaliget. Pár házat szépen rendbe tettek nyaralónak; sok volt a romos állapotában is gyönyörű épület, amelyeknek azonban állandó lakósa nem volt.

Nekünk Pécs közelsége valamelyest védelmet nyújt, de veszélyt is, hogy egy "alvó falu" leszünk: a család reggel beül az autóba és este fáradtan ér haza. Közösségi életre nem lesz idő, energia. A gyerekek sem egy iskolában, sok közös élménnyel nőnek fel, amelyekből életre szóló emlékek, barátságok lehetnek. Én 14 évesen buszoztam napi szinten Pécsre. Annyi idősen is megterhelő volt, milyen lehet egy tízévesnek vagy még kisebb gyereknek, amennyiben a szülő úgy gondolja, ha a felső tagozat úgyis Pécsett lesz, akkor kezdjen a gyerek hatévesen ott. Ez naponta legalább 1-1,5 óra utazás, amit a gyerek pihenéssel, játékkal, sportolással tölthetne. Ebben a korban minél többet kellene még mozogni! Egy tanulmány szerint egy mai gyermek idegrendszere tizedannyi mozgásos és egyensúlyi ingert kap, mint a húsz-harminc évvel korábban gyermekkorát élő emberé. A szakemberek szerint ez a legfőbb oka annak, hogy napjainkban annyi tanulási zavart, megkésett idegrendszeri-, mozgási- és beszédfejlődéses problémát diagnosztizálnak.

Abaligeten még működik a nyolcosztályos iskola. Remélhetőleg sokáig, mert ahogy írtam, az egész községet érinti, nem csak a családokat, ahol iskolás korú gyermek él. Nagyobbik fiam jövőre kezdi az iskolát. Bízom benne, hogy itt végzi majd el az általános iskola mind a nyolc osztályát! Pár éve, amikor elhatároztuk, hogy nem szeretnénk Németországban maradni és kerestük a leendő otthonunk helyét, először spanyol, vagy más tengerparti településben gondolkodtunk. Utána jött a Balaton környéke, majd végül megtaláltuk a Petőfi utca végi telkünket! Nekem rengeteg gyerekkori emlékem jutott eszembe, és ezek legtöbbje az iskolával kapcsolatos. Ha nem Abaligetre jártam volna suliba, valószínűleg nem költöztem volna vissza, és ha nem lenne nyolcosztályos iskola, akkor sem.

Abaligeti lakosként, szülőként, önkormányzati képviselőként minden tőlem telhetőt megteszek, hogy megmaradjon a nyolcosztályos iskolánk. Bízom benne, hogy sokan vélekedünk így! Abaligeten 330-an írták alá a szülők petícióját, a január 13-i önkormányzati testületi ülésen 4 igen szavazattal és 1 tartózkodással a képviselő testület is az iskola mellett tette le a voksát. Sajnos az önkormányzatnak nincs lehetősége beleszólni a fenntartóváltásba, de ha van véleményünk, és az elég hangos, talán meghallják az illetékesek is!

Tankovics Csongor